Búcsú a Duna Palotától

Duna Palota - színpad

Duna Palota – színházterem

Az 1958 őszén alapított Hevesi Sándor Színtársulatnak a Duna Palota az 1970-es évek közepétől adott otthont. Közel négy évtizeden át, pontosabban 37 éven keresztül megszámlálhatatlan fellépés, sikeres előadás született ebben a gyönyörű színházteremben. Termékeny, sikeres alkotói munkával eltöltött évek voltak ezek. Bár az intézmény vezetése élén többször történt személyi változás, a színtársulat működését ez érdemben nem befolyásolta. Ez a mondhatni felhőtlenül gondtalan állapot különösen Kalmár Lászlóné igazgatónő vezetése idején volt kifejezetten idilli, mivel Mária asszony jóleső empátiával és segíteni akarással támogatta munkánkat. Bizonyságul szolgáljon erre az alábbi két levél:

Ingyenes színházterem használat 2006

Ingyenes színházterem használat 2007

2007 karácsonyán a Duna Palota frissen kinevezett igazgatójától Dr. Keller Lászlótól – minden előzmény nélkül – az alábbi kedves ajándéklevelet kaptuk: Értesítés – bérleti díjról

A személyes egyeztetésre irányuló kezdeményezésünket ugyan siker koronázta, ám ezen a megbeszélésen Dr. Keller László ügyvezető igazgató rideg, elutasító álláspontra helyezkedett. Bármiféle kompromisszumos lehetőség elől mereven elzárkózott.

Mit lehet itt tenni? Társulatunk mindeddig nonprofit módon működött, vagyis soha egyetlen árva fityinggel sem rendelkezett. Maradt a segélykiáltás esélye. Levelet írunk az akkori Oktatási és Kulturális miniszternek, Hiller Istvánnak.

Hiller István Miniszter Úrnak!                                                                          Budapest 2008-01-31

Oktatási és Kulturális Minisztérium

Tisztelt Miniszter Úr!

„ Ha akarnak, írhatnak a Hillernek, vagy a Bajnainak, akkor sem fog változni a helyzet” mondta Dr. Keller József úr a Duna Palota nemrégiben kinevezett igazgatója társulatunk képviselőjének, és ez a mondat indított el arra az elhatározásra, hogy röviden leírjam a velünk történteket, és véleményét kérjem, hova fordulhatnánk segítségért.

A Hevesi Sándor nem hivatásos Színtársulat a magyarországi színjátszómozgalom újkori történetének hőskorában 1958 októberében alakult, és attól kezdve folyamatosan, tehát immáron 50 éve működő csoport. 1958 tavaszán e színjátszó csoport Sztaniszlavszkij Stúdió néven kezdte meg működését. Olyan legendás színésznagyságok kezdték pályafutásukat itt, mint a színészkirály Latinovits Zoltán, Tordy Géza, Hoffmann Géza, aki Hofi néven vált az ország elsőszámú nevettetőjévé.

A következő generáció tagjai közül Reviczky Gábor, Detre Annamária, Katona János neve ismert, hogy csak a közismertebbeket említsem.

A 70-es évek derekán, egy fúzió lévén került csoportunk a Budapesti BM. Duna Palotába, ahol a Belügyminisztérium művelődési feladatait látta el.

A Színtársulat tagjai nem hivatásos művészek, státuszukat tekintve amatőrök, de koránt sem a szó pejoratív értelmében. A Színtársulat művészi törekvésében mindvégig megőrizte és a mai napig gyakorolja kettős célkitűzését. Egyrészt nyitva tartja kapuit a magukban előadóművészi ambíciókat tápláló, a színházművészetért rajongó, és magukat e minőségben kipróbálni és megmutatni szándékozó emberek előtt, másrészt a magyar színjátszómozgalom értékeit megőrizve és megtartva életben kívánja tartani e műfajt. Színtársulatunk olyan produkciók létrehozásán dolgozik, melyek hirdetik és terjesztik a színházkultúra klasszikus értékeit, az emberi értékteremtő törekvéseinek értelmét. Csoportunk nem profitorientált szemléletű, nem is kíván az lenni, és nem is tud versenyre kelni a honi profi színházi világgal.

1996 márciusában született egy megállapodás a Duna Palota akkori vezetőivel, hogy a társulat rendezője, a továbbiakban mindennemű ellenszolgáltatás nélkül ellátja a rendezői teendőket, s ennek fejében a fenntartó intézmény továbbra is biztosít heti egy alkalommal próbalehetőséget, jelmeztárat, illetve esetenként előadásainkra a színháztermet térítésmentesen átengedi, amit a szűkös gazdasági helyzet miatt elfogadtunk. Produkcióinkat ettől az időponttól kezdve teljesen önerőből állítjuk színpadra. Duna Palotán kívüli (vidéki) előadásainkat is önerőből finanszírozzuk.

2007 decemberében kaptunk egy két soros értesítést, miszerint 2008. január elsejétől az általunk használt próbaterem bérleti díja 26 500 Ft+Áfa/óra, ami azt jelenti, hogy a heti egy próba esténk kb. 90 ezer Forintba kerülne. Ez egy hónapban 380 000 Ft lenne.

Bajba kerültünk, hiszen csoportunk  51. évadját kezdte meg a Duna Palotában szeptemberben, de erről az évadkezdésnél még szó sem volt, azt mondták nekünk dolgozzunk májusig és nyugodtan és készülhetünk az 50. évfordulónk méltó megünneplésére. Megértjük, hogy elanyagiasodott a világ, így magunk is hoztunk szponzorokat a Duna Palotának minden évben, de a fenti összeget nem tudjuk kifizetni, mivel non profit csoportként dolgozunk.

Miniszter Úr, szeretném őszintén megkérdezni az elmúlt ötven évet adjuk fel, oszlassuk fel magunkat, a felhalmozott értékeket dobjuk el? Hova forduljunk, hogy foglalkozzanak velünk?

Mi szeretnénk továbbra is ezt az egyedülálló csoportot megtartani, fejleszteni, és örömet szerezni a közönségnek. De hol? Most mit tehetünk?

Köszönettel

Demeter László

Társulat titkára

Erre a januári levelünkre hamarosan meg is érkezett a válasz, július 22-én, az alábbi tartalommal.

Levél Oktatási és Kulturális Minisztériumtól

Igaz, hogy már addigra sorsunk régen eldőlt, hiszen januártól már csak bérleti díj ellenében volt lehetőségünk igénybe venni a próbatermünket. Nyilatkozni kellett tehát a hogyan tovább tekintetében, amit az alábbiak szerint meg is tettünk:

Hevesi Sándor Színtársulat

Székhely: DUNA PALOTA KULTURÁLIS KHT.

1051 Budapest, Zrínyi u. 5.

Dr. Keller József ügyvezető igazgató

DUNA PALOTA KULTURÁLIS KHT.

Budapest 1051

Zrínyi utca 5.

Tisztelt dr. Keller József Úr!

Hivatkozva 2008 január 15-én folytatott magbeszélésünkre tájékoztatom, hogy az Önök által megszabott 26.800.- Ft+ÁFA/óra terembérleti díj társulatunk számára elfogadhatatlan.

Kérem a fentiek tudomásul vételét.

Budapest, 2008. január 22.

A társulat nevében tisztelettel:

Rácz Ferenc

   A válasz nem sokáig váratott magára: Felszólítás hurcolkodásra – 2008 január

Eddig volt! Ennyi volt! Elhurcolkodtunk. Köszönés nélkül becsukódott mögöttünk egy ajtó.

Márciusban még kaptunk ugyan egy gondjainkkal megértéssel együtt érző levelet az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Közjogi és Koordinációs Szakállamtitkárától, ami olyan mély empatikusságról tesz tanúbizonyságot, hogy érdemes az utókor számára megőrizni. Levél OK minisztériumtól

Tehát 2008 elején egyik napról a másikra utcára kerültünk.

Szerencsére az élet megy tovább és rövidesen új befogadóra leltünk! De ez már egy másik történet.

Kijjebb rudalásunk történetének záró akkordjaként minden kommentár nélkül közzétesszük a korábban már név szerint is említett Kalmár Lászlónénak a Duna Palota korábbi igazgatójának 2008 januárjában hozzánk írott levelét, értesülvén a velünk történtekről:

Igen Tisztelt Hevesi Sándor Színtársulat!

Köszönöm, hogy nem felejtettek el, bár megérdemelném, hiszen szó nélkül jöttem ki a Duna Palotából otthagyva azokat, akiket igazán nagyra tartottam. Erre csupán magyarázat és nem mentség, hogy nem önszántamból választottam a hirtelen távozást. Ezúton kérem elnézésüket. Tudom, hogy nehéz most is a helyzetük – bár az én időmben sem volt Önöknek könnyű – de ne adják fel! Sok-sok örömet nyújthatnak a jövőben is mindazoknak, akik kulturális élményre vágynak, és önmaguknak is a megérdemelt tapsokat hallva. Kívánok a 2008-as esztendőben szép, telt házas előadásokat és nagyon sok boldogságot!

Tisztelettel üdvözlöm a Színtársulat valamennyi tagját.

Budapest, 2008. január 8.

Kalmár Lászlóné