Üdvözöljük a Hevesi Sándor Színtársulat honlapján!
Köszönjük, hogy meglátogatott bennünket. Múltunk, jelenünk történései jövőbeli terveink, művészi szándékaink feltárulnak Ön előtt. Reméljük kedvét leli a látottakban és rendszeres látogatónkká válik! Kellemes kutakodást, nézelődést, ismerkedést kívánunk!

Folytatjuk a VASÁRNAP DÉLUTÁNI MATINÉ sorozatunkat 2020. február 15.

 

Tisztelt Színházbarát Érdeklődők, Kedves Pártoló Tagjaink!

Tavaly szeptemberben indítottuk el “VASÁRNAP DÉLUTÁNI MATINÉ” címmel bérletes előadássorozatunkat otthonunkban a LÁNG MŰVELŐDÉSI KÖZPONTBAN.

A bátran sikeresnek is nevezhető szépszámú érdeklődésre tekintettel a színházi évad második felében örömmel folytatjuk előadássorozatunkat.

Amint az a plakátunkon is olvasható, újabb öt előadással jelentkezünk.  (Az olvashatóság érdekében klikkeljen egyet – azután még egyet – bátran a plakátra!)

Jegyek, bérletek a LÁNG Művelődési Központ Információs Szolgálatán vásárolhatók, nyitvatartási Időben.

Az egyes előadásokról részletesebb tájékoztatást találhat a Nyitólap/Tervezett előadásaink címszó alatt, illetve a Produkciók/Előadások fülre kattintva.

Minden kedves érdeklődőt szeretettel vár

a HEVESI SÁNDOR Színtársulat

VASÁRNAP DÉLUTÁNI MATINÉK a LÁNG-ban 2019. július 11.

Tisztelt Színházbarát Érdeklődők, Kedves Pártoló Tagjaink!

Otthonunk és fenntartónk a LÁNG Művelődési Központ 2019 szeptemberétől havi rendszerességgel “VASÁRNAP DÉLUTÁNI MATINÉ” elnevezéssel előadássorozatot hirdetett meg.
Ezek az előadások – a tervek szerint – minden hónap utolsó vasárnapján 14.00 órai kezdettel kerülnek bemutatásra. Nevezetesen:

2019. szeptember 29. Radványi Ervin: Az élet, mint olyan… (vidám szerzői est)
2019. október 27. Karinthy Frigyes – Molnár Ferenc:  Az örök rejtély a nő! (vidám kabaré műsor)

2019. november 24. Zilahy Lajos: Házasságszédelgő & Pesti Konyha (két egyfelvonásos)
Belépődíj: 600.- Ft előadásonként elővételben őszi bérlet: 1500.- Ft/3 előadás
Jegyek, bérletek a LÁNG Művelődési Központ Információs Szolgálatán vásárolhatók, nyitvatartási Időben.

Az egyes előadásokról részletesebb tájékoztatást találhat a Nyitólap/Tervezett előadásaink címszó alatt, illetve a Produkciók/Előadások fülre kattintva.

Minden kedves érdeklődőt szeretettel vár

a HEVESI SÁNDOR Színtársulat

Megtisztelte jelenlétével előadásunkat a szerző: Radványi Ervin! 2019. május 06.

 

Társulatunk egy emlékezetes kánikulai hétvégén, 2012. június 19-én tartotta premierjét RADVÁNYI ERVIN: “Az élet, mint olyan…” című szerzői estjének.

A bemutató nem remélt kirobbanó sikerén felbuzdulva nagy merészen felkerestük és felkértük a szerzőt, tisztelje meg jelenlétével a második előadásunkat.

Amint ez a mellékelt kép bizonyítja: az előadás és megismerkedésünk 2012. november 6-án rendben megtörtént.

Aztán teltek-múltak az évek, egymást követték az újabb bemutatók, új helyszínek, jöttek új kollégák, ám ez a produkciónk makacsul követelte az ismételt színrevitelét, szépen komótosan növelve előadásainak számát. A nem hivatásos – nevezzük nevén – az amatőr státuszú társulatok nemigen dúskálhatnak rendszeres fellépési lehetőségekben. E tekintetben mi nem lehetünk elégedetlenek. Thália istenasszony jóságos kegyeit élvezve, többnyire tizennégyet, tizenhetet játszunk évente, vagyis – színházi évadban számolva – átlagban havi kettőt. S egyszer csak azt vettük észre, hogy az”Élet, mint olyan…” túlhaladta a tízet és megállíthatatlanul ostromolja a második x-et. (Ebben az évben még van két lekötött fix dátumunk.)

A megszépült, újjávarázsolt otthonunk, a Láng Művelődési Központ vezetősége nemrégiben egy váratlan felkéréssel örvendeztetett meg bennünket. Ismét egy egész estét tölthetünk a nagy színpadon! Ennél jobb alkalom nem kínálkozott, hogy eggyel gyarapítsuk megint a társulat igen kedvelt produkciójának a számát, s egyúttal módot teremtve arra, is hogy méltó körülmények között ismét körünkben tudhassuk a szerzőt, Radványi Ervint.

Örömünkre az idős mester hezitálás nélkül elfogadta meghívásunkat. Így vált igazi ünneppé 2019. május 4-e estéje, “Az élet, mint olyan… 14., kissé felújított, a premierhez képest képi-, látványvilágában feldúsított, de tartalmában változatlan minőségű előadása. Az évek során bekövetkezett kényszerű szereplőváltások ellenére a közönség reakciói bizonyítékul szolgálnak Radványi Ervin írásainak időtlenségére, nagyszerű humorának változatlan erejére. Az est szereplői Radványi Ervin jóvoltából önfeledten lubickolhatnak szerepeikben, örvendezve élvezhetik a hálás közönség reakcióit, a megérdemelt sikert.

Az előadás másnapján az alábbi üzenetet kaptam Radványi Ervintől: “Ferikém, arra kérlek, tedd a közös fotónk alá az alábbiakat:”

Kedves Barátaim! Hevesi Sándor Színtársulat! 

Örömmel néztem újra “Az élet, mint olyan…” című szerzői estemet, a bemutató utáni tizennegyedik előadást. Tapasztalatom szerint a siker ezúttal is bejött, tehetségetek, otthonosságotok a humor más-más változataiban most is elérte célját.

Köszönöm!

Radványi Ervin

Tisztelt Mester!

Kérésed számomra parancs!

 

Tisztelettel és köszönettel,

Rácz Ferenc
a társulat rendezője

 Az előadásról készült további képek ide kattintva érhetőek el.

 

Elismerő oklevelet kapott társulatunk! 2019. január 29.

 

 

 

 

 

 

 

Újabb kitüntető elismerésben részesült társulatunk!

Budapest XIII. kerület Önkormányzata a Magyar Kultúra Napja alkalmából rendezett  ünnepség keretében a kerületben működő több művészeti csoport – közöttük a HEVESI SÁNDOR SZÍNTÁRSULAT – 2018 évi művészi teljesítményét ismerte el és jutalmazta Elismerő Oklevéllel.

A megtisztelő elismerést Holopné Schramek Kornélia alpolgármester asszony adta át az érintetteknek, így többek között Rácz Ferencnek a társulat rendező-, vezetőjének.

 

 

 

Tárgyilagos köszönetnyilvánítás 2018. november 01.

Megtörtént!

Túl vagyunk rajta!

Így utólag, visszatekintve eszméltünk rá: mekkora fába vágtuk a fejszénket ezzel a gálaműsorral!

Valóban. Magam sem emlékszem rá, hogy ilyen sokrétű, összetett, nagyszámú szereplőgárdát felvonultató, technikai értelemben is szerteágazó feladatokkal tarkított produkciót valaha is színpadra állítottunk volna. Szerénytelenség nélkül állíthatom: fejszénk nem csorbult ki, s hogy további kéziszerszámos hasonlattal éljek, – a bicskánk is  épségben megúszta, nem törött bele a megvalósításba.

Sőt!

Mondom sőt! Ennyi örömteli megelégedett hangot tán megengedhetek magamnak  annak ellenére, hogy jól tudom:  egy produkció nyilvánosság előtti magasztalása, a hozsannázó hangok nem tartozhatnak a rendező hatáskörébe, korántsem azért mert úgymond non comme il faut, egyszerűen azért, mert a történtekben meglehetősen érintett, ergo kellő objektivitása hiányában arra nem lehet alkalmas! A rendező ez esetben legyen szerény és mértéktartó! A kritika, a bírálat, az elismerés a független kívülállók dolga.

Mint ahogy a szépszámú jelenlévők, a telt házas közönség (300 férőhely) soraiból meg is tették azt jó néhányan. Elmarasztaló, kritikai észrevétel több ízben csupán a gálaműsor időtartamával kapcsolatosan fogalmazódott meg. Hááát igen… 18 óra 6 perckor sötétült el  a nézőtér, és 21 óra 50-kor csendesedett el a közönség hosszan tartó tapsvihara. Ez ugyebár 224 perc összesen, vagyis 3 óra 44 perc. Ám ha a cca. 20 perces szünettel nem számolunk, úgy a tiszta játékidő “csupán” 3 óra 20 egynéhány percre rövidül.

Nincs apelláta. A számadatok felől nézve meg kell hajolnunk a kritika jogossága előtt. Másfelől közelítve azonban – egy kis magyarázkodó kitérővel – engedtessék meg nekem, hogy megvédjem a történteket. Magyarázkodásomat alátámasztom a pszichológiatudomány által közismert effektus törvény egyik folyamodványának idecitálásával, amely így szól: „A dicsérő szót akkor is hajlamosak vagyunk elfogadni, magunkévá tenni, ha nem minden tekintetben objektív, a kritikai észrevételeket pedig hajlamosak vagyunk visszautasítani még akkor is, ha azok minden tekintetben objektívek, helyénvalók!” Vagyis életbe lép az egészséges én-védelmi mechanizmus, tehát áthárítunk, kompenzálunk, azaz kiegyenlítünk… stb.)

Magam is ekként cselekszem. Kiegyenlítek, azaz alkalmazom a jól bevált „igen, de…” technikát: igen elismerem, hogy kicsit hosszabbra sikeredett, de, minden kritikai hang igyekezett gyorsan hozzátenni, azért nagyon jól szórakoztunk. Na, ugye! Áthárítok továbbá. Tessék észrevenni: nem azt mondtam két bekezdéssel ezelőtt, hogy meg kell hajolnom a kritika jogossága előtt, hanem többes számot használtam, hajolnunk írtam, vagyis nagyon ügyesen áthárítottam a felelősségem egy részét a másokra.

Komolyra fordítva a szót! Tényleg nem áthárító szándékkal osztom meg ezzel kapcsolatos dilemmáinkat.

Egyetlen egyszer adatik meg mindenki életében, hogy méltóképpen megünnepelje 60. születésnapját. Különösen érvényes ez sok embert érintő közösségekre, így a mi társulatunkra is. Köszöntőmben hivatkoztam is a nagyérdeműnek erre: több mint 170 kollégát foglalkoztatott a csoport egy emberöltő alatt, közel 650 előadást, 85 bemutatót tartott.

Mindezeken túlmenően néhány alapvető igénynek is eleget kellett tenni. Nevezetesen:

  • minden társulati tag lépjen színpadra;
  • ezen túlmenően kapjon szereplési lehetőséget néhány korábbi emblematikus társulati tagunk is;
  • a műsor adjon viszonylagos áttekintést, hű képet a társulat 60 évéről, repertoárjának, műsor-politikájának felvázolásán keresztül;
  • legyen szórakoztató, emlékezetes, mind a közönség, mind pedig a fellépők számára;
  • igazodjon az adott színpadi technika lehetőségeihez, ugyanakkor látványát tekintve legyen méltó az esemény rangjához.

A feladat tehát adott volt. Hogyan adjunk számot erről a hatvan évről, röviden tömören, de mégis áttekinthető, élvezető és főként szórakoztató módon a fentiekre is tekintettel?

Ami történt, megtörtént! Immáron történelem. Az előkészületek, a tervezés, a szervezés, az egyeztetés, szerkesztés, a próbafolyamatok viszontagságairól, a technikai nehézségekről szó se essék. Ez hétköznapi velejárója egy produkció megszületésének. Ami megmarad az a függöny mögött és előtt történtek feszült izgalmának az emléke, a lubickoló szerepjáték társas öröme, a boldogságos egymásra találások és összeölelkezések megható mozzanatai. A „hic et nunc”, vagyis az illékony „itt és most” végtelenbe nyúló pillanatának semmihez nem hasonlítható eksztatikus boldogsága, a kipirult örömteli könnyes szemek, az egymásba kapaszkodás megható látványa.

Köszönet érte minden résztvevőnek, fellépőnek, alkotónak, háttérmunkásnak, szervezőnek, támogatónak és segítőnek egyaránt.

Végezetül kommentár nélkül néhány reagálás:

 

Gratula, még sok szép évet drága Hevesi!

Várhegyi Laci

Váradiné Paunoch Judit

Mindenkinek GRATULAAAAAAAAAAAA…….. együtt és külön-külön is… (Ebbe a sikerbe beleértendők a háttérben munkálkodók is!)

Pussssssz, Jutka

Drága Feri!

Köszönöm a tegnap esti élményt, nagyon jól éreztük magunkat!

Időt, munkát, energiát nem kímélve tettetek ki maximálisan magatokért e jeles évfordulón.

Kívánok Neked és az egész társulatnak még további évtizedeket ilyen aktivitásban, sikerekben, mindenki örömére!

Millió puszi, ölelés!

Kiss Rita

Kedves Rácz Ferenc!

Köszönjük szépen a képeket, és gratulálunk a sikeres gálaműsorhoz!

 Üdvözlettel:

Kristóf Ágota Gina
kulturális szervező, népművelő

A LÁNG Művelődési Központ honlapján megjelent tudósítás

A Hevesi Sándor Színtársulat 60. jubileumi gálaműsorát 2018. október 27-én, szombaton 18 órai kezdettel tartotta a Láng Művelődési Központ színháztermében. Nagyon Boldog Születésnapot kívánunk a Színtársulatnak, és gratulálunk a színvonalas és rendkívül jól szerkesztett műsorhoz! Továbbá köszönjük Budapest Főváros XIII. Kerület Önkormányzatának a támogatását, mely nélkül ez a műsor sem jöhetett volna létre!

A gálaműsorról készült képanyagot az alábbi linken tekinthetik meg:

http://hevesiszintarsulat.hu/galeria/kepgaleriak/nggallery/galeria-oldalon-megjeleno/60-%C3%A9ves-a-HEVESI—g%C3%A1lam%C5%B1sor

Fotókat készítette: Favics Péter fotóművész.

Budapest, 2018. november 1.

Rácz Ferenc

    a társulat rendezője