Üdv Néked látogató idegen
Kit társulatunk nem hagy hidegen
Köszöntelek téged szeretettel
Rövid! bemutatkozó levelemmel.

Születtem én Komló városában
Unván a fekvést szülém hasában
Bla-bla, mással nem untatlak téged
Így hát rögtön a lényegre is térek!

Miért vagyok Moliére? Nosza mondom!
-ennél sose legyen nagyobb gondom!-
Leszármazottja nem vagyok néki,
S történetem nem is olyan régi!

Gimnázium, színpad, főszerep
Művésznevem nékem innen ered.
Így ismernek engem földön-égen,
az űrben… ah, nem! Tiltja szerénységem!

Ha bővebbet kívánsz tudni Rólam
Milyen vagyok igazi valómban
Gyere nézz meg társaim körében
Hogy pihenünk meg Thalia ölében!

De csitt! Forduljon komolyra a szó!
Merci néked Nemes látogató,
Hogy türelemmel olvastad művem
A rém-rímekért elnézésed kérem!

Sok szeretet mivel téged várunk
S ha eljössz, üdvöz légy minálunk
Záruljon most levelem, „Jó’tszakát
Fel tapsra hát ki jóbarát s Robin (pardon: Moliére) megjavítja magát!”